{"id":14564,"date":"2016-02-17T18:30:42","date_gmt":"2016-02-17T07:30:42","guid":{"rendered":"http:\/\/www.bridgeblueglobal.com\/hu\/?page_id=14564"},"modified":"2017-02-10T13:54:53","modified_gmt":"2017-02-10T02:54:53","slug":"kulfoldon-tanulo-nemzetkozi-diakok","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/www.bridgeblueglobal.com\/hu\/kulfoldon-tanulo-nemzetkozi-diakok\/","title":{"rendered":"K\u00fclf\u00f6ld\u00f6n tanul\u00f3 nemzetk\u00f6zi di\u00e1kok"},"content":{"rendered":"

Kedves k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n tanul\u00f3 nemzetk\u00f6zi di\u00e1kok!<\/p>\n

1938-ban egy nap John Dewey arra k\u00e9rte az el\u0151ad\u00f3term\u00e9ben \u00f6sszegy\u0171lt pedag\u00f3gusokat, hogy „der\u00edts\u00e9k ki, mi is val\u00f3j\u00e1ban az oktat\u00e1s”. Philip W. Jackson 1940-ben Dewey el\u0151ad\u00e1sa olvas\u00e1sakor olyannyira komolyan vette ezt a felh\u00edv\u00e1st, hogy a k\u00f6vetkez\u0151 hatvan \u00e9vben ennek szentelte \u00e9let\u00e9t. Egy \u00e9leten \u00e1t az oktat\u00e1s mibenl\u00e9t\u00e9t kutatta, \u00e9s ennek eredm\u00e9nyek\u00e9ppen k\u00e9sz\u00fclt el „Mi az oktat\u00e1s?” c. munk\u00e1ja, amelyben filoz\u00f3fiai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9ssel vizsg\u00e1lja, hogyan t\u00f6rt\u00e9nik a tud\u00e1s tov\u00e1bbad\u00e1sa az emberi t\u00e1rsadalomban, \u00e9s mit gondolunk ennek a rendk\u00edv\u00fcl fontos feladatnak a v\u00e9grehajt\u00e1si m\u00f3dj\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n

A modern oktat\u00e1si elm\u00e9letek t\u00f6bbs\u00e9ge szigor\u00faan empirikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st alkalmaz, \u00e9s gyakorlatias megold\u00e1sokat akar ny\u00fajtani az oktat\u00f3knak \u00e9s az int\u00e9zm\u00e9nyvezet\u0151knek. Jackson szerint azonban nemcsak azt kell megtanulnunk, hogyan fejlessz\u00fck tov\u00e1bb a jelenlegi gyakorlatot, hanem azt is \u00e1t kell gondolnunk, mit is jelent az oktat\u00e1s – m\u00e1s sz\u00f3val \u00fagy kell v\u00e1laszta adnunk Dewey k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re, hogy folyton teljesen \u00fajragondoljuk, mi is az oktat\u00e1s. Dewey \u00e9szrev\u00e9teleire reag\u00e1lva Jackson Hegelre, Kantra \u00e9s Paul Tillich-re hivatkozik, hogy bemutassa, a t\u00e1rsadalom hogyan adja \u00e1t, adhatja \u00e1t \u00e9s kell \u00e1tadnia az igazs\u00e1got \u00e9s a tud\u00e1st a k\u00f6vetkez\u0151 nemzed\u00e9knek.<\/p>\n

A fenti gondolkod\u00f3k munk\u00e1it tov\u00e1bbgondolva Jackson arra jutott, hogy az oktat\u00e1s alapj\u00e1ban v\u00e9ve mor\u00e1lis feladat.<\/p>\n

Manaps\u00e1g, amikor az oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyek egyre ink\u00e1bb ideol\u00f3giai harcok sz\u00edntereiv\u00e9 v\u00e1lnak, a „Mi az oktat\u00e1s?” arra \u00f6szt\u00f6n\u00f6z, hogy \u00fajra arra koncentr\u00e1ljunk, ami Jackson szerint az oktat\u00e1s alapvet\u0151 c\u00e9lja: tegy\u00fck jobb\u00e1 a tanul\u00f3kat \u00e9s az oktat\u00f3kat, azaz mindenkit.<\/p>\n

Az al\u00e1bbi list\u00e1b\u00f3l v\u00e1lassza ki, hol szeretne tanulni:<\/strong><\/p>\n<\/div>

<\/div><\/div><\/div><\/div><\/div>
<\/div>
<\/div><\/i><\/span>
<\/div><\/div>
<\/div>
<\/div><\/div><\/div>
AUSZTR\u00c1LIA<\/span><\/a><\/div>
<\/div><\/div><\/div>
KANADA<\/span><\/a><\/div>
<\/div><\/div><\/div>
\u00daJ-Z\u00c9LAND<\/span><\/a><\/div>
<\/div><\/div><\/div>
EGYES\u00dcLT KIR\u00c1LYS\u00c1G<\/span><\/a><\/div>
<\/div><\/div><\/div>
AMERIKAI EGYES\u00dcLT \u00c1LLAMOK<\/span><\/a><\/div>
<\/div><\/div><\/div><\/div><\/div>
<\/div>
<\/div><\/i><\/span>
<\/div><\/div>
<\/div>
<\/div><\/div><\/div>
\n
\t\t\t

<\/p>\n\t\t\t\n\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t\t\t\"\"\n\t\t\t\t\t<\/rs-slide>\n\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t\t\t\"\"\n\t\t\t\t\t<\/rs-slide>\n\t\t\t\t\t\t\n\t\t\t\t\t\t\t\"\"\n\t\t\t\t\t<\/rs-slide>\n\t\t\t\t\t<\/rs-slides>\n\t\t\t\t<\/rs-module>\n\t\t\t\t